A költözés
Huszonegy hónappal ezelőtt indultunk neki egy merőben más életnek. Egy negyedik emeleti panellakásból elköltöztünk 2500 km-re, Svédországba, egy autómentes szigetre, öt országon át autózva, az utánfutónyi életünkkel és emlékeinkkel.
Elindultunk egy sziget felé, amiről akkor a fotók és videók alapján azt láttuk, hogy a sziklás Bohuslän egy kicsi, autómentes szigete. Alig van fa és bokor és úgy általában semmi nincs rajta. Én nem is tudtam a helyet a kopárságával hova tenni. Az interneten sok fotót nem találtunk róla, csak pár videót, amin látszik a sok szikla és néha egy-egy fa.
Az eddigi megszokott leugrom a boltba helyett, elköltözünk egy szigetre, ahonnan másfél óra eljutni a boltba, ahova, ha súlyosan megsebesülsz, mentőhelikopter jön érted, és ahol nem ismerünk senkit és semmit. Se a szokásokat, se fontos mindennapi dolgokat. A főbérlő többször megkérdezte, tudjuk e milyen egy szigeten élni... tősgyökeres Budapestiként, hát honnan tudtuk volna :) ...de a lelkesedésünk meggyőzte ;)
Mindennapok
Budapest 20. kerülete után ez egy hatalmas váltás volt és nem is tudom, talán akkor fel sem fogtuk mit vállaltunk be. Az első hónapok nem is mentek zökkenőmentesen. Mikor jön a hajó, mikor a komp, elérni egyiket, másikat, közben a bevásárlást is vinni, közben fordítsuk ami svédül ki van írva vagy a termékekre, mindezt néha megfejelte hazafelé egy vízszintesen eső brutális zivatar, hiszen a tenger mellett és úgy általában Svédországban ez bármikor váratlanul jöhet és elég gyakran.
Miután megérkeztünk, azért elcsodálkoztunk, hogy nem is olyan kopár ez a sziget...
...sőt, nyáron egy másik szigetről még a bárányokat is ide hozzák nyaralni és persze legelni.
Teltek a hónapok és mi egyre inkább kezdtük magunkat otthon érezni, átszellemültünk egy nyugodtabb ritmusba, amit leginkább a szigetiektől láttunk és éltünk meg, úgy, ahogyan ők csinálták. Nem siettünk a bevásárlással, nem idegeskedtünk az ügyintézéssel, és ha valami akadályba ütközünk, azzal is úgy vagyunk, hogy hát ez van, és majd megoldjuk másképpen, de nem idegeskedünk rajta.
Karácsonykor például a szigeten, egy mini karácsonyi vásárban mi is árultuk a mézeskalácsot, aminek a bevételét oda adtuk a sziget természetvédelmi területének gondozására, mi igazából csak az élményért és a hangulatért mentünk. De az első kikötőrendezéses napunk is szuper volt a hirtelen szakadó havas esővel, amit végül egy jó kis sárgaborsó levessel zártunk egy kis házikóban a svédekkel együtt eszegetve.
Vannak nehézségek, mint mindenkinél, aki külföldre költözött, sőt néha hullámvölgyek is, de ha valaki túl tud jutni dolgokon és meglátja a rendszer működésének elvét és azt, hogy emiatt sok minden egyszerűbb és problémamentesebb, akkor az bele tud rázódni ebbe. A svédek 'én nem piszkállak téged, te se piszkálj engem' elv alapján élnek és nekünk ez teljesen bejön.
A munka és a tanulás mellett, megtanultuk élvezni a legapróbb pillanatokat is. Lelassulni és megélni az élményeket.
Ráéreztünk az északi életstílusra, a nyugodtabb életre és úgy gondoltam ezt szeretném megmutatni másoknak is.
Egy éve blog
A kiköltözés utáni tizedik hónapban jártunk, amikor a svéd nyelvtanulás és egyéb hobbik mellett elkezdtem írni a blogot. Mindenfélét vegyesen, számomra érdekesnek tűnő, majd mindennapi dolgokat is és most már egy éve annak, hogy elkezdtem megírni az élményeinket. Gondoltam csak lesznek páran akiknek érdekes lesz amit írok.
Megírtam milyen egy svéd autómentes szigeten élni, milyen az iskola, utazásokról és egyéb érdekességekről.
Nagy meglepetésemre, egyre többen lettetek, akik erre kíváncsiak. Írtatok, kérdeztetek, én pedig szívesen válaszoltam vagy megírtam olyan valakit, aki tud választ a kérdéseitekre. Ismeretlen ismerősökre tettem szert, akikkel majd mindennap vagy pár naponta, rövidebben vagy hosszabban is beszélgetünk.
Egy kis statisztika
Amit a legtöbben olvastatok, az a svédekről írt sztereotípiák bejegyzés, a mennyibe kerül Svédországba utazni és arra is kíváncsiak voltatok, mitől olyan boldogok a svédek. Ezt a három bejegyzést összesen, közel 65 ezren olvastátok, ami klassz dolog, mert azt éreztem talán tényleg vannak, akiknek hasznos lehet pár infó, néhány úti cél vagy csak egyszerűen érdekes és kizökkent a mindennapokból.
A legnézettebb Instagram poszthoz nincs mit hozzáfűzni, egyszerűen cukik, hatalmas élmény, ahogy az úton autózva egyszer csak elénk toppannak és sietnek át a rénszarvasok.
Élet a szigeten
Szóval, ebből az alkalomból készítettem nektek egy videót. Régóta dolgoztam rajta, átvariáltam, újrakezdtem, bővítettem, mivel majdnem két év történéseit válogattam össze. Talán egy kicsit megmutatja, milyen az élet egy szigeten és remélem egy kicsit adhatok át az élményeinkből nektek is.
Örülök, ha eddig is velünk tartottatok és megmutathattunk nektek rengeteg csoda helyet, vagy ha a jövőben csatlakoztok és utaztok velünk együtt Svédországban.
Az Instagram-on továbbra is napi szinten fedezhetitek fel velünk Svédországot.
