Az előző blogbejegyzésben meséltem nektek a csecsemő- és kisgyermekgondozó képzésről, amit jelenleg tanulok, Svédországban. Ennek a számomra legérdekesebb része a heti két nap gyakorlat az óvodában, amiről most mesélek nektek hosszabban is és arról, hogy tulajdonképpen hogyan is telik egy nap a svéd oviban.

A svéd óvodai rendszerről röviden

Svédországban az óvodákba 1-6 éves kor közötti gyermekek járnak. Itt eloszlanak egy kis és egy nagycsoportba. A kiscsoportban 1-3éves korig, a nagycsoportba 3 éves koruk után kerülnek át 6 éves korig. Ezután viszont nem az iskolák normál osztályába mennek, hanem egy nulladik, előkészítő osztályban kezdik az iskolát.

Az óvodában töltött idő

A nyitvatartás 6-18ig tart, de a gyerekek nem automatikusan járnak reggeltől estig, mindennap. Ez a szülők munkájától is függ pl. Ha valamelyik szülő éppen otthon van egy kisebb testvérrel, akkor peĺdául csak heti 15 órát járhat az óvodába, általában kedd-szerda-csütörtöki napokon leosztva, azért is mert ilyenkor tartjuk az oviban a főbb foglalkozásokat. Amikor a szülő dolgozik a kicsi az oviban lehet, ha szabadnapos, a kicsi is otthon van, de amikor az egyik szülő beteg akkor sem jön a kicsi oviba.

Mennyibe kerül az óvoda?

Az óvoda kivételes esetektől eltekintve 4 éves korig fizetős, Az önkormányzathoz be kell nyújtani egy jövedelemigazolást, ahol a háztartás teljes bevételeit megvizsgáljak és megállapítják az annak megfelelő összeget. Ha munkanélküliek, tanulnak vagy egyéb indokok vannak, abban az esetben ingyenes. A jelenlegi max plafon most 1688kr, a mi területünkön. 

Beszoktatás

Az első 4 napban a kicsi néhány órát a szülővel tölt a csoportban, együtt játszunk, mindketten részesei a játékoknak. Ezután, apránként a szülő otthagyja a kicsit. Először csak ki ül a kinti részre, majd egyre több időre megz el, de elérhető közelségben marad még nagyjából három hétig.

Ha egy kicsi reggel sírt vagy szomorú volt, akkor később a szülőknek küldünk egy fotót a kicsiről, aki már nagyban, mosolyogva játszik, hiszen, miután a szülők elmentek, egyébként nagyon hamar rájönnek, hogy oké, most akkor játszani kell, nem sírni. Egy kis babusgatás, meseolvasás után, már mennek is felfedezni a termet újra és újra.

Betegségek

Ha a gyermek lázas abban az esetben otthon kell maradni. 24 óra láz- és egyéb tünetmentes idő után visszatérhet. A legnagyobb különbség, hogy itt nem szükséges orvosi igazolás, amíg a 8. betegséggel töltött napot el nem éri, ekkortól orvosi igazolás kell. Ha csak náthás, de képes fizikailag a napot teljesíteni és jól érzi magát, akkor mehetnek oviba. Hányás és hasmenés után 48 óra tünetmentrsség után térhet vissza az oviba.

A 1177-es oldalon rengeteg infót találni az otthoni kezelésekről, de a legtöbb esetben fontos, hogy hagyjuk dolgozni az immunrendszert, hogy később is megtudjon bírkózni a betegségekkel. 

Az általános betegségek itt is jelen vannak, amik bárhol máshol fejtetű, fonálféreg, bárányhimlő és egyéb lázas, hányós betegségek.

Betegség esetén az ovit azonnal érdemes értesíteni, egyrészt a nyilvántartás vezetése miatt, másrészt az ebédrendelés miatt.

Milyen játékok vannak az oviban?

Azt mondják nincsenek fiús vagy lányos játékok, csak egyszerűen, játékok. Ha a fiúk a kiskonyhában akarnak főzni, akkor főzhetnek, ha a lányok kamionosat játszanának, akkor azt játszunk, ha a fiúk hercegnős ruhát vennének fel akkor beöltözhetnek hercegnőnek is, nem fogjuk nekik megmondani mik lehetnek és mik nem. Ez a fajta liberálisabb nevelés nagyon sok előnnyel, de jár sajnos hátránnyal is, főleg ha a mérleg túlzottan elbillen az egyik irányba.

Nagyon sok könyvet olvasunk a klasszikus meséktől, a verdákig. Van wc használatra tanító mesekönyv és olyan is, ami egy afrikai kislányról szól, hogyan telik egy napja Afrikában...és persze autók, építőjátékok minden mennyiségben.

Emellett a kicsik sokat játszhatnak egyedül, együtt, teret hagynak nekik, hogy felfedezzék a dolgokat maguk és ez a foglalkozásokra is igaz. Ha valaki, valamiben jobb, akkor erősítik azt a területet, amiben annyira nem vagy nem szeretne, akkor azt csak normál szinten tartják, de így alakulhatnak tehetségek vagy akár csak olyan gyermekek, akiknek lesz kedvenc hobbija, időtöltése és nem mindenben a feladatot fogja látni, amit maximalistán, elvárások közepette akar majd végrehajtani.

Mit kell vinni az oviba?

Első körben váltás ruha, de abból több is. Nálunk egy külön kosara van mindenkinek, 2-3 váltás ruhával, zokni, bugyi, poló, nadrág, egyebek. Tavaszra-őszre esőálló nadrág, kabát, avagy egybe overál, gumicsizma, kesztyű, sapka, körsál. 

Nálunk az oviban így néz ki az öltöző, a fekete csíkkal a kicsik fotóját és nevét takartam ki, de ez nekem az elején például nagy segítség volt, hogy kinek melyik a kosara. Itt tároljuk az extra ruhákat, a cumikat, alvókákat is, valamint ide tesszük ki a napi rajzocskákakt és egyéb remekműveket vagy éppen az udvaron gyűjtött és féltve őrzött követ.

Télre síoverál, téli meleg csizma, szintén vízálló, tehát nem a normál textil kesztyű, aminek elég hosszúnak is kell lennie, hogy ráhúzhassuk a kabátra, sapka és sál. Plusz meleg pulcsi és nadrág, amit rátudunk húzni a benti rucira gyorsan, hogy két nadrág legyen rajtuk, plusz az overál, mert a múlt heti -18fokos időben is ugyanúgy kimegyünk az udvarra játszani.

Alvóka, saját kis pléd mind bevihető, akinek kell még cumi alváshoz, az is ott lehet és alváskor megkapják. Aki pelenkás annak vinni kell be pelust is, de mindig van bent extra, ha valakinél pont elfogyna. Törölni a popókat csak nedves puha papírral szoktuk, ha valakinek kissé pirosabb, akkor bekenjük.

Mikor érett a gyermek az iskolára?

A svéd óvodákban nincs a magyarhoz megszokott iskolaérettségi vizsgálat. Ellenben az iskola előkészítő osztályra jó, ha a kicsi letudja írni a saját nevét, rajzol és fest, tudja használni az ollót, ceruzákat és képes önálló dolgokra, például az étkezésben, öltözködésben, mosdóhasználatban. Az óvoda befejzése után az iskolába átkerülve nem a normál iskolai évet kezdik, hanem egy iskola előkészítő osztályt, ahol lehetőség van az óvoda és iskola közötti váltás gördülékenyebbé tételére.

Ennyit az általános dolgokról, de akkor hogyan is zajlik egy nap nálunk az oviban.

Milyen óvodába járok gyakorlatra?

Az én gyakorlati helyem, egy alig 6000fős település óvodája, annak is a majdnem városon kívüli, erdő melletti ovija, merthogy ez az ovi egy kalandpedagógiát alkalmazó óvoda. Ez azt jelenti, hogy rengeteg módon vesz minket körbe a természet valamint, hogy a kicsiknek lehetőségük van megismerni a testük minden képességét és ezt a gyakorlatban is alkalmazzuk, kreatív módokon, játékos formában, hagyjuk, hogy sok minden egyedül végezzenek el, ahogy neki jól esik, ahogy az ő képességei terjednek és ahogy tanulnak.

Az óvodában csak két csoport van, egy nagy és egy kicsi. Az én csoportom az 1-3 éves korúak csoportja. A legkisebb gyerkőc 1év 4hónapos, a legidősebb elmúlt 3éves, de jelenleg nincs hely, hogy átmenjen a nagyobb csoportba. Ebben az esetben még maradni kell.

Az ovink egyébként hamarosan elköltözik, egy újonnan épülő óvodai épületbe, a város egy másik részén. A szomorú az, hogy a farm már nem lesz elég közel, hogy meglátogassuk, cserébe erdő sétálunk. Viszont egy teljesen új épületben lehetünk, ami biztosan klassz lesz. Az építkezésről és minden infóról egyébként egy kifüggesztett paksamétából lehet informálódni a szülőknek is.

Hogyan telik egy napom az óvodában?

A részletes leírás előtt, egy rövid áttekintés egy teljes óvodai napról:

• 6:00 nyit az ovi (ekkor még egy csoport összevonva)
• 7:00 kinyit mindkét csoport megnyit
• 7:45 reggeli
• 8:15 szabad játekdiő
• 9:00 csoportos foglalkozás/mese/tánc/éneklés
• 9:30 gyümölcsevés
• 10:00 udvari játék/szerdánként farmlátogatás
• 11:30 ebéd
• 12:30 alvásidő/a nagyobbaknak csak pihenés
• 14:00 ébredezés/játék
• 14:30 uzsonna
• 15:30 játék bent vagy kint
• 18:00 zár az óvoda

Indul a nap az oviban

Az én munkanapjaim 7:15-14:45ig tartanak, heti két napon.

A szülőknek egy heti tervező táblán vannak kiírva mik lesznek a foglalkozások, programok a héten.

Délután pedig egy tableten pörögnek a fotók a napunkról, hogy lássák a szülők, hogyan telt a kicsik napja. Mindenkiről igyekeznek fotót készíteni, hiszen szülőként nagyon jó látni, hogy a gyermeked jól érzi magát akkor is, amíg nem veled van.

Amikor reggel megérkezek az oviba, már vannak kicsik akik kiabálják a nevemet és futnak oda ölelgetni. Majd átöltözöm és bemgyek a csoportba, ahol minden kicsinek külön köszönök, hogy tudják ott vagyok és mert ez fontos  az egyenrangú partnernek kezelés miatt, majd beülök a csoportba a szőnyegre és már jönnek is a kicsik játszani, olvasni vagy csak elmesélni mik történtek velük. 

Ezután én vagy a reggeles óvonő előkészíti a reggelit. Itt megjegyeznék egy minden svéd oktatási intézményben állandó dolgot. A felnőtteket csak a keresztneveiken szólítják, semmi egyéb, nincs néni, bácsi, mr. vagy mrs., így én is csak Krisztina vagyok a kicsiknek, avagy “isztína”, mert a kr kombót kicsit nehéz kimondaniuk még.

Ez a folyosó végén lévő öltözködős rész nekünk, dolgozóknak. 

Reggeli

7:45-kor leülünk reggelizni. Ilyenkor még nem érkezik meg minden gyerkőc, de 4-5 kicsi általában már bent van. Kicsit gyengédebb világításnál, családiasan leülünk egy közös asztalhoz és együtt reggelizünk a kicsikkel.

A reggeli általában, szendvics, tojással, sonkával, vajjal, sajttal, zabpehely müzlivel vagy tejbedara. Inni tej vagy víz van. 
A csoportban van saját konyhánk, hűtővel, és a szekrényben mindennel ami a reggelihez kell, így ezt mi itt rakjuk össze. Reggelente én már eddigre megettem a reggelimet ütközben, így csak teázni vagy kakaózni szoktam, miután mindenkinek megkentük a kenyerét, adtunk inni és mindenki szépen eszik.

Délelőtt

Reggeli után szabadjáték van, minden kicsi azzal játszik amivel csak szeretne. A nagyobbak időnként a másik szobában fejlesztő tevékenységet végeznek, számolnak vagy betűket tanulnak. 

Kilenc órakor összeülünk a kicsikkel valamilyen csoportos foglalkozásra, énekelni, táncolni vagy bármilyen tevékenységet végezni, csoportosan. Péntekenként átjön a másik csoport is, ahol 3-6 év közötti gyerekek vannak és mindannyian együtt zenélünk, énekelünk vagy mesét hallgatunk. Ilyenkor szoktunk kreatívkodni, festeni vagy rajzolni.

Ezután jön a gyümölcsidő, amikor a kicsikkel leülünk és együtt eszegetünk, almát, körtét, banánt és mandarint, a gyengéd és hangulatos lámpafény mellett. Mindenből kicsit vágunk egy tányérra, majd megy körbe a tányér és mindenki azt választ, amit szeretne. Ha van olyan kicsi akinek szülinapja van akkor azt nem normál tortával vagy nasival ünnepeljük, hanem a szülő által hozott menőbb gyümikkel. Az ovinak van egy kerámiából készített tortája gyertyákkal, azt lehet elfújni a kicsiknek és választhatnak egy dobozból néhány apró új játék közül ajándékot is.

Ha mindenki megette a gyümiket, apránként elkezdjük őket öltöztetni, mert olyankor egy nagyjából egy órára kimegyünk az udvarra. Az öltöztetés nem mindig gyors, vannak kicsik, akik kissé ellenállnak, főleg ha nagyon hideg van. Ilyenkor elmesélem miket fogunk játszani és elkezdenek izgatottabbak lenni, hogy akkor most ezt csináljuk meg azt csináljuk.

Az udvaron sok mindent lehet játszani. Van egy kisház, ami tele van játékokkal, ezt kinyitjuk és a kicsik beszabadulnak a játékokért. Vannak triciklik is, de ha havazik szánkóink és csúszkáink is vannak. A játék nagyon szabad, ha akarnak a pocsolyában ülve játszanak, max megkérdezem jó e így. Itt éppen kerékcsere zajlott a triciklin.

Szerdánként 3-4 kicsivel átmegyünk a farmra, nyuszikat etetni. Minden héten más kicsi megy, hogy sorra kerüljenek mindannyian a hónapban. Itt éppen a két héttel ezelőtti nagy havazásban mentünk négy kicsivel a farmra.

Az udvari játék után visszamegyünk a csoportokba és átöltözések, pelenkázások után jön az ebéd. A pelenkacserének vannak fontos szabályai, amikről a suliban is pont most tanulunk. Zink tartalmú krémet például csak piros popsira használunk, egyébként csak egy puhább eldobható melegvíz alá tett papírt használunk. A már wc-t használni tudó kicsiknek három wc-van, elvégezni a dolgukat és kezet mosni, amiket ilyen kis kártyák segítenek megtanítani. 

Addig amíg várunk, hogy mindenki elkészüljön az egyik óvonő leül a kanapéhoz olvasni a kicsiknek, ahova sorra érkeznek a már átöltöztetett, átpelenkázott kicsik. Majd mindenkinek sorban mondják a nevét, hogy mehetünk leülni az asztalhoz. A legkisebbeket persze mi visszük és tesszük be őket az etetőszékbe.

Ebéd

Az ebédet szintén gyengédebb fénynél esszük. Három külön asztalnál ülünk a kicsikkel, és családiasan ebédelünk vel együtt. Az ebéd nekünk dolgozóknak ingyenes, nekem, diákként is. Csak a reggeliért és uzsonnáért kell egy jelképes napi 25 kr-t fizetni. Ez elég jó ár, mert ebbő normál esetben egy szendvicset sem lehet venni. 

Az asztalra mindent előkészítünk, az ételeket, tányérokat, poharakat, a legkisebbeknek itatópoharat, evőeszközöket, vizet és tejet. Az ételek az asztalon nagyobb tálakban vannak és sorban szedünk mindenkinek, úgy mintha otthoni környezetben lennénk.

Az ebéd alatt a legtöbb kicsi egyedül eszik már, a legkisebbeknek kell időnként segíteni, de hagyjuk, hogy maguktól próbáljanak mindent.

A kedvenc ebéd a fasírt, krumplival és bármilyen paradicsomos étel. Az ebéd mellé jár saláta és tej vagy víz. Mindenki válaszhat mit szeretne inni. Nekem az alábbi az aktuális kedvencem, a korvstroganoff után. Ez pedig hal, remoulad szósszal, krumplival, zöldségekkel. A hal egyébként lepényhal, és nagyon fincsi. 

Alvás

Ebéd után, akit kell átpelenkázunk, a nagyok mosdóznak egyedül, majd rendbetesszük a konyhát, elpakolunk és megyünk aludni. Vagyis csak a legkisebbek. A nagyobbaknak sem kell már aludni ha nem szeretnének avagy ha a szülő nem szeretné, mert esetleg este nehezebb lesz lefektetnie majd.

Az egyik szobánk állandó alvó szoba, mindenkinek saját matraccal, párnával, takaróval. Ezeket egyébként az oviban mossuk egy mosószobában, ahol van mosó- és szárítógép.

Aki szeretne saját nyunyókával, vagy cumival alszik. Ilyenkor oda fekszünk melléjük egy matracra, aki igényli az simogatjuk a hátán vagy csak jelen vagyunk. Ha a kicsik elaludtak bekapcsoljuk a babafigyelőt, amin kint halljuk ha valaki sírna vagy nagyon mozgolódik.

A nagyobbaknak nyugtató zenét játszunk, és ha akarnak alszanak ha nem, nem. Akkor egy óra pihi után felkelhetnek és csendesen játszunk velük, amíg a kicsik alszanak. Ha van olyan háromévesünk, aki nemrégen átkerült a nagyobb csoportba, ahol már nem alszanak, csak pihennek, de ő igényelné, akkor aludni átjöhet hozzánk, ha szeretne.

Àltalában ekkor megyünk felváltva szünetre is. A fenti képen a dolgozók pihenője van, ahol akár le is dőlhetünk egy fél órára.

Majd a szünetem után, én ilyenkor szoktam valami izgit építeni, hogy legyen valami klassz játszanivaló amikor a kicsik felébrednek. A múlt héten ilyen menő vasúti pályát építettem a kicsiknek, mire felébrednek.

14 óra tájt, aki addig nem ébredt fel magától azt elkezdjük ébreszteni. Elhúzzuk a függönyt, lejjebb húzzuk a takarót és hasonlók. Pelenkázások, mosdózás és egyebek, majd jöhet az uzsonna idő. Amíg ébredeznek addig vannak, akik már játszanak kicsit vagy eleve korábban ébredtek így játszottunk, amíg a többiek fel nem ébrednek.

Uzsonna és a délután

14:30kor leülünk uzsizni, ekkor már csak két asztalnál. Gyakran van hotd-dog, de inkább szendvicse, tojással és ha az ebédből maradt akkor zöldséget is adunk újra. Én ekkor szoktam végezni, de próbálok úgy elmenni, hogy minden kicsi kapott már mindent. 

Elköszönök és a kicsik is nagyban köszönnek, integetnek.

Ezután ha jó idő van akkor felöltözve az udvaron várjuk a szülőket, de gyakrabban csak benti játékkal szórakoztatjuk még őket amíg nem jönnek értük.

Az óvoda pedig 18órakor bezár.

Kissé hosszúra sikerült ez a bejegyzés, de remélem annál érdekesebb és hasznosabb volt.