Sokan sokfélét gondolnak arról, hogy miért jó vagy miért rossz a svéd iskolarendszer. Tegyük hozzá a világon sehol semmi nem tökéletes, inkább a tökéletes és tökéletlenség aránya az, ami nem mindegy.

A mai poszt a kamaszunk (aki jelenleg 7. osztályos) egy iskolás napját fogja bemutatni, az ő fotóival, hogy végül is milyen iskolásnak lenni Svédországban.

Az előző bejegyzésekben olvashattátok, hogy egy mezőváros melletti kicsi tanyán élünk. Busz közlekedés a városba nincs, így a 8:20-kor kezdődő első órára Kira biciklivel megy. Aki az iskolától több mint 4km-re laknak, azokért megy busz vagy esetenként taxi, amit az önkormányzat fizet.

Ha nem busszal vagy biciklivel esetleg a szülőkkel közlekednek a helyi iskolások, akkor A-traktorral közlekedhetnek 15 éves kortól. Mivel erről sokkal bővebben is lehetne majd írni, ezt egy következő bejegyzésre hagyom.

Az iskolába csak a felső általános iskolai diákok járnak, azaz 7-9. osztályig. Az alsó általános iskola egy külön épület, az udvar másik oldalán. Ez az iskola alig pár éves és Svédország első ökocímkével ellátott iskolája. Egy egyszerű mezővárosban :)

Ahol a kicsik, ha nem akarnak lépcsőzni, fel is mászhatnak az emeletre :D

De visszatérve a nagyok sulijához...az első órák 8:20kor kezdődnek. Kira 7:50kor indul el, így 20 perc alatt elbringázik a majd 4km-re lévő iskolába.

A pandémia miatti intézkedések ezzel a táblával véget is érnek ( minimum két zombi távolságot tartani :D :D ). Tudom erről sokat és sokan tudnának vitatkozni, mely járvány intézkedések a helyesek. Ebbe most nem megyek bele, csak annyiban, hogy hálás vagyok, hogy nem korlátozták az életünket és nem erőszakolnak ránk mindent, ami alapjaiban nem segít teljesen…

Mindenkinek van saját osztálya, osztályvezetőkkel. Kiráék osztályához három tanár tartozik, akik segítenek kérdésekben, feladatokban, bármiben. Az osztályok órái viszont már keverednek, ezért elképzelhető, hogy a B és A osztály diákjai keverve vesznek részt egy órán, majdnem úgy, mint az egyetemen, kinek milyen órája van.

Az órák elején a mobilokat el kell helyezni egy tartóban. Az órákon viszont egy chromebook-on dolgoznak. Ide érkezik minden tananyag, információ, feladat és email a tanároktól. A hagyományos zöld tábla és kréta itt nem létezik, csak a whiteboard, amire filccel lehet írni, valamint egy kivetítő tábla, amin filmeket és videókat néznek.

Az órákon a tantárgyi magyarázat után általában egyéni vagy csoportos feladatmegoldás van. A tanár ilyenkor, mint mentor van inkább jelen és válaszol a kérdésekre, de a feladatmegoldásában vagy, hogy addig milyen úton módon lehet eljutni azt a diákokra bízza.

Ez a varrószoba, ahol most kilencen vannak és többféle projekt közül választhatnak mit szeretnének varrni. A leírások és a tanár YouTube videói alapján elkezdik és a tanár mindig ott van segíteni, de alapvetően egyedül próbálják a feladatot elvégezni, megtanulni leírást értelmezni és úgymond megtanulnak tanulni.

A varrás órán elkészült művek egy része utána a folyosón díszeleg dekorként.

Kirának délelőtt két-három óra után 11óra körül általában már kezdődik az ebédszünet, ami a következő órától függően változik, hogy 30 vagy akár 60 perces.

Az ebéd svédasztalos. Többféle étel van kihelyezve, hús, vegán étel, tészta vagy krumpli köret, szósz, zöldségek és gyümölcs. Lehet választani almát, banánt, barackot de akár dinnyét és epret is időnként. Mindenki abból és úgy szed, ahogy és amit éppen enne. Mindig van tej, ropogós kenyér és vaj, ezt a svédek a munkahelyeiken is az ebéd mellé eszik. 

Gyakori a bolognai, halételek, bulgur, tészta, ránott hús, kebab, tortilla, virsli, karibi marha, csirkehúsos szósz, halszósz, répaleves, húsgolyó és a lasagne is. Az ebédet pedig helyben főzik és a tanárok is a diákokkal esznek egy asztalnál. Ebéd után ha még hosszabb szünete van a diákoknak akkor lehet egyéb elfoglaltságot csinálni. Csocsózni, udvaron focizni, játszani, könyvet olvasni vagy csak egy kicsit elvonulni.

…és, hogy mi a tananyag..? Például a homoszexualitás. Ez nem egy beteg dolog, egyszerűen itt tudják az emberek, hogy sokfélék lehetünk és ezt már gyerekkorban is elmondják, mert az akkor tanultak által leszünk elfogadó vagy éppen kevésbé rasszista felnőttek.

Tanulnak tudományokat, de néznek híradót az aktuális hírekkel a nagyvilágból. Minden héten más a testnevelés óra témája. A múlt héten gimnasztika volt. A következőn kosárlabda. A lényeg, hogy minél több dolgot lássanak a világból, mindezt a saját tempójukban, mint ahogyan a testnevelés órákon is maguk próbálhatják ki a tornaeszközöket, együtt ügyeskedve. A tanár jelen van, segít, de nem ad utasításokat konkrét feladatra.

Tanulnak a jogrendszerről. A bíróságokról, egy konkrét eljárás menetéről, és arról is mit jelent ha valaki például előzetesbe kerül és milyen folyamatai vannak az ügymenetének.

...de tanulnak a családon belüli erőszakról, a gyermekek ellen elkövetett bántalmazásokról és a gyermekek jogairól.

Általánosan elmondható, hogy a magyar viszonyokhoz szokva furcsa, hogy nincs konkrét tárgyi tudás. Biztos vagyok benne, hogy a második világháború előtti dolgokról sok svéd fiatallal semmit sem nem tudnék beszélgetni, de még lehet a saját történelmükről se sokat. A jelen korról viszont annál inkább. A fiatalok tisztában vannak a jelenlegi politikai és gazdasági helyzetekkel a világból, hitelfelvétel, cégalapítás, közgazdasági helyzetek, kereslet-kínálat és egyéb a mindennapokban fontos dolgokról tanulnak. Én szülőként azt gondolom, hogy az ő felnőtté válásukhoz sokkal fontosabb, mint tudni a görög mitológia minden fontos részletét.

Iskola után lehetőség van egy adott terembe menni, hogy az ott lévő tanárok segítsenek abban, ami éppen nem megy. Úgynevezett tanulószoba, ahol mindenki a saját problémáját vetheti fel és kap rá egyénileg segítséget.

Az iskolának általánosan 15-15:30 körül van vége. Házi feladat nem sok van vagy nincs is és azt is az órákon meg lehet már oldani. Itthon azzal lehet foglalkozni, amire egy kicsit több idő kell vagy nehezebben megy vagy egyszerűen játszhatnak, akár az iskola udvarán is késő délutánig és hétvégén is. A lényeg, hogy foglalkozhatnak azzal, ami kikapcsolja őket, mivel iskola után erre egy gyereknek is szüksége van.

Nem titok, hogy Kirának is mint minden külföldre költöző gyermeknek a nyelvi nehézségek a legnehezebbek, hiszen nem tudna gyorsan reagálni helyzetekre még az adott nyelven, vagy lehet, hogy egyáltalán nem tud. Ez egyre jobb és jobb lesz, de senki ne gondolja, hogy egy gyerek 6 hónap alatt megtanul egy nyelvet, még ha sokan ezt is írják. Sok iskola jól megoldja ezt a feladatot, akár külön osztállyal, de nagyon vidéken, kisközösségekben nem mindig tudják, mi a jó megoldás. 

A svéd iskolarendszer általánosan inkább a mindennapi problémamegoldó-képességek megtanulására, egy gyakorlati életszemléletre helyezi a hangsúlyt, mint az évszámok magolására.

Ha kíváncsi vagy a svéd mindennapokra, akkor az Instagram-on megtalálsz minket.