Nem mindennapi élményben volt részünk Svédország legészakibb városában, Kiruna-ban, ahol egy vezetett túra keretében meglátogattuk a világ egyik legnagyobb és legmodernebb föld alatti vasércbányáját, az LKAB vállalat bányáját.

Nem csak azért volt érdekes, mert hallhattuk a történetet és azt, hogy ma ez megmaradt volna egy számi falunak, ha nem találják meg az érceket, hanem azért is, mert a várost jelenleg arrébb költöztetik és a mi szállásunk is már új Kiruna-ban volt, ami egy újonnan épült városrész. Furcsa volt ilyet látni, új házak, új utcák, új hotel, új minden.

Egyébként a „kiruna” név a számi „giron” szóból származik, amelynek jelentése alpesi hófajd. Ez a madár a város címerében is szerepel, a városban pedig ilyen hófajd beton elemek vannak dísznek és bizonyos helyekre a behajtás ellen.

Az LKAB vagyis, teljes nevén Luossavaara-Kiirunavaara AB. Az AB az aktiebolag, vagyis a részvénytársaság svéd neve. A Luossavaara-Kiirunavaara pedig a két hegy, amiből tulajdonképpen bányásznak. Maga a jelenlegi bánya a Kiirunavaara-hegy gyomrában található, tehát valójában egy hegyrendszer belsejében lévő bánya.

A bánya története a 19. század végére nyúlik vissza. 1890 körül kezdődött a vasérc kitermelése, és azóta is ez a bánya adja a város gazdasági gerincét. A Kirunában található érc olyan magas vastartalmú, hogy a világ egyik legértékesebb vasérclelőhelyek számít. Az LKAB a svéd állam tulajdonában van, és máig a világ egyik vezető bányászati vállalata.

A bányalátogatásra előzetesen érdemes foglalni, mert hetekkel előtte már nincs rá lehetőség. Ezután az új városrészben kialakított turisztikai irodánál van a találkozó és onnan egy busszal indulunk el. Az út alatt végig sok sok infót kapunk a városról, de persze a legizgalmasabb része az amikor a busz elindul befelé a hegy gyomrába. 

Ezután munkavédelmi sisakok fel, és együtt mozogva haladunk. Először egy filmet nézünk meg, majd nagyon sok infót kapunk a régi, a jelenlegi és a jövőbeni bányamunkálatokról.

A bányában elképesztő modern technológiákat alkalmaznak, a legtöbb munkafolyamat automatizált, sőt, egyes járműveket távolról, felszíni központból irányítanak. Az LKAB célja, hogy a világ első karbonsemleges bányászati vállalata legyen, ennek része az is, hogy villamosított és kibocsátásmentes járműparkot fejlesztenek.

A 540 méteres szinten, ahol ma a látogatóközpont van, a bányászat 1980-1990 között zajlott. Ezután a bányászati műveletek fokozatosan lejjebb kerültek, ahogy a felső szintek kimerültek, és a mélyebb vasérc testek kitermelése vált gazdaságosabbá. Ma már több mint 1300 méteres mélységben zajlik a vasérc kitermelése.

A kirunai vasérc test a világ egyik legnagyobb ismert egybefüggő vasérclelőhelye: több mint 4 km hosszú, átlagosan 80-100 méter széles, és a feltárások szerint akár 1600 méternél is mélyebbre nyúlik. A vasérc rendkívül gazdag, 70% vasoxid-tartalmú magnetitből áll, amit évente közel 28 millió tonna mennyiségben termelnek ki. Egy nap annyi vasércet termelnek ki, hogy fel lehetne belőle ´építeni 12 Eiffel-tornyot.

Az alábbi fotón a Malmberget, egy közeli másik nagyobb város bányájának, érc testei vannak, és hogy azok éppen hol tartanak a feltárásban.

A bánya alatt több mint 450 km-nyi járatrendszer húzódik, így ez a világ legnagyobb föld alatti vasércbányája. A kitermelt ércet vasúton szállítják Narvik (Norvégia) és Luleå (Svédország) kikötőibe a Malmbanan vasútvonalon, amelyet eredetileg a bánya kiszolgálására építettek csak, de ez ma is az egyik legészakabbon működő vasútvonal.

A látogatás során szó esett egy friss felfedezésről is, ami nemcsak a régió, hanem Európa jövője szempontjából is meghatározó lehet: az LKAB a közelmúltban ritkaföldfém-lelőhelyet talált Kiruna térségében. Ezek az anyagok alapvetőek elektromos járművekhez, szélturbinákhoz és elektronikai eszközökhöz, és jelenleg túlnyomó részben Kína biztosítja a világpiac számára. 

Svédország szeretné elérni, hogy 2030-tól az EU ritkaföldfém-szükségletének legalább 10%-át innen, Kirunából lehessen fedezni. Ez stratégiai függetlenséget jelentene Európa számára, és kulcsfontosságú lépés lenne a zöld átálláshoz szükséges nyersanyag ellátás biztosításában. Az LKAB hangsúlyozza, hogy a kitermelés környezetbarát módon és a helyi közösségek bevonásával fog történni. Ami azért is fontos, mert a helyiek túlnyomó része itt dolgozik vagy a bánya kiszolgálásában. A környék legnagyobb munkáltatójaként sok felelösségük van.

Talán a legmeghökkentőbb tény, hogy Kiruna városát fizikailag átköltöztetik, mert a bánya terjeszkedése instabillá tette az eredeti városközpontot. Az LKAB és a svéd kormány közösen döntött a költözésről.

Több mint 3000 épületet érint a projekt, köztük lakóházakat, iskolákat, templomokat és történelmi műemlékeket is. A híres vörös fatemplomot például belülről darabokra szedik, és új helyszínen újra felépítik. A templom költöztetése augusztusban lesz, amit a tervek szerint élőben lehet majd követni.

A város új központját már elkezdték kialakítani. Modern, fenntartható módon, figyelembe véve az északi életmód sajátosságait. A közösség dönthet sok dologban: új lakást kapnak vagy pénzbeli kártérítést a régi otthonaikért, amiket nem lehet elköltöztetni vagy nem érné meg. Bár a változás fájdalmas sokak számára, az LKAB nagy hangsúlyt fektetett arra, hogy a lakosság bevonásával, nyílt párbeszéddel haladjon a folyamat és igyekeznek megőrizni a jövőnek a múlt értékeit.

A kirunai látogatás egy érdekes időutazás. Egyszerre láthattuk milyen volt a múltban itt élni, milyen a jelenlegi élet és milyen lesz a jövő a városban, miközben testközelből lehet látni, hogyan alakít át egyetlen iparág egy egész várost. 

Az LKAB bánya nemcsak technológiai bravúr, hanem társadalmi és geopolitikai értelemben is kulcsszereplője lehet a zöld átállásnak és az európai nyersanyag függetlenségnek.

Az új városrész első hotele.

Ha valaki Észak-Svédországban jár, ajánlom a bánya meglátogatását, nem mindennapi élmény megérteni és testközelből látni, milyen mélyen hat az ipar az emberi életre.

Az alábbi videóban pedig láthatjátok a túra részleteit. A régi bányagépeket, a költöző város térképét. Elhozhatunk pici zacskóban vasércet golyókat is. A vasérc-golyók, vagyis pelletek a kirunai bánya feldolgozott termékei. Ezek nem nyers vasérc darabok, hanem magasan koncentrált, kemencében előkészített vasérc formák, amelyeket tovább szállítanak acélgyárakba. Emellett pedig kakaóval, keksszel és kávéval vártak minket a jól ismert svéd fika-ra, amit a bányászok régi kantinjában tölthettünk el.