Svédországra, télen, sokan úgy gondolnak, hogy persze-persze, van néhány érdekes dolog és biztos csodaszép, de attól még túl hideg van ahhoz, hogy bármihez is kedvem legyen. Nos, ez sokaknál igaz, azok gyanítom, nem jönnek januárban vagy februárban északra, amikor a leghidegebb van és akár délebben is lehet -20fok feletti idő.

Viszont, aki kifejezetten a tél, a hó és az ezekkel járó dolgokért jön, annak mutatok egy nagyon szuper programot.

Mi az a kutyaszánozás?

A kutyák egy csapata által húzott szán. Van akinek egy apró kaland az életében, másoknak télen ez a fő közlekedési eszköze. Télen ugyanis Kiruna felett a falvakban sokkal egyszerűbb kutyaszánnal közlekedni egy befagyott tavon, mint autóval, ami a kicsi utakon mindenhol elakad. Ez leginkább a számi közösségekre jellemző és kisebb svéd faluközösségekre.

Az északi sarkkör felett ma is élnek olyan közösségek, akik télen rendszeresen közlekednek szánokkal, bár egyre kevesebben vannak, délebben, pedig turisztikai célokra alkalmazzák. Egy élmény, amely örökre szól.

Biztonságos a kutyaszánozás?

A kutyaszánozás nagyon biztonságos tevékenység lehet a kölykök és a felnőtt kutyák számára, ha egy kutyájuk megfelelő gondozását tudó pásztor ajánlja fel. Az Északi-sarkvidéken és más téli közösségekben sok musher (a kutyaszán hajtója) olyan családba születik, amely generációk óta szánkózik a kutyákkal. Mások egész életüket azzal töltik, hogy tapasztalt musherekkel edzenek, és megtanulják megérteni a kutyajeleket. Mély ismeretekkel rendelkeznek kutyáik egészségének és biztonságának megőrzéséről, amikor szánkóznak, így biztosítják, hogy soha ne kerüljenek veszélybe.

A földet és a helyi időjárási mintákat is ismerik, lehetővé teszik számukra, hogy körültekintően tervezzék meg azokat az utakat, amelyek a legelhanyagolhatóbb stresszhatást okozzák kutyáik számára.

Azt is megállapították, hogy a kutyaszánozás környezeti szempontból nagyon fenntartható módja a téli tájakon való utazásnak. Mivel a szánok nem használnak üzemanyagot, nulla hatásuk van a földre és a helyi vadonélő állatokra.

Ezen túlmenően, ha a kutyaszánozásról van szó, mint turisztikai attrakcióról, ennek a tevékenységnek magas bevételi potenciálja lehet a kemény tél idején, amikor a közösségeknek alig van más eszközük a megélhetésre. Ilyen körülmények között a kutyaszános kalandtúrák több száz kutyát tudnak ellátni és elhelyezni.

Hol érdemes kipróbálni a kutyaszánozást?

Svédországban Dalarna megyétől felfelé több helyen is ki lehet próbálni. Sőt, Sälen mellett a Scandinavian Mountains Airport (SCR) repterére kutyaszános transzfert is kérhetünk, a szállásunkig.

Vannak néáhny órás, de akár 8 napos kutyaszános túrák is, amikor az északi vadonban elveszve utazhatunk napokon át a kuytaszánnal és menedékekben alhatunk.

Mi most, Orsa-Grönklitt központjában próbáltuk ki egy helyi kis családi vállalkozásnál a kutyaszánozást egy rövid túra keretében. A családnak jelenleg 32 kutyája van, plusz 5 kölyök, akik még betanulás alatt vannak. Egy szánra két felnőtt és két gyerek szállhat fel egyszerre.

Orsa-Grönklitt alig 350km-re található Stockholm-tól, így vonattal, busszal vagy bérautóval érkezve is kényelmesen elérhető.

Mit érdemes tudni a kutyaszános túráról?

• Érdemes melegen és rétegesen öltözni (ez általában a téli Svédország egészére érvényes)
• Figyelmesen hallgassuk az instrukciókat, minden fontosabbat elmondanak a túra előtt.
• A túra elején érdemes barátkozni kicsit a kutyákkal.

Az alábbi videóban pedig megmutatom, nekünk milyen élmény volt a kutyaszánozás.