Egy előző bejegyzésben megmutattam a házunkat, ahol élünk és említettem, hogy nem is a ház a legérdekesebb, hanem a hely, ahol található. Ez a hely, egy 90 fő lakosú, autómentes sziget.
Az autómentes sziget annyit tesz, hogy tényleg nincs autós közlekedés. A sziget elég kicsi, biciklivel vagy gyalogosan közlekedünk, az idősebbek golf autóval.
Heti egyszer szerdai napokon lehet jelezni a helyi kis kompnak, hogy szeretnénk átmenni autóval a szigetre, ami úgy lehetséges, hogy szerda reggel átviszi a komp az autót, délután pedig vissza, így tudunk egy nagyobb áruszállítást vagy költözködést megoldani és így jön át a szemetes autó is és viszi el a szelektív konténereket és a normál szemetet is.
A szigetre egy kis hajóval közlekedünk, egy nagyobb szigetről, ahol az autónk is parkol és onnan még egy autós komppal tudunk átjutni a szárazföldre. Ez így az indulástól számítva kb. 50 perc. Tehát, ha elindulunk otthonról, egy óra múlva még mindig csak a túloldalon vagyunk a szárazföldön, hogy tovább haladjunk vásárolni vagy kirándulni vagy munkába. Ez persze probléma ha lekéssük a hajót vagy a kompot, vagy otthon felejtünk valamit amire szükségünk van, teszem azt slusszkulcsot, amire már volt példa :D
Ilyen a kis hajó belseje, az újságtartóban minden reggel friss újsággal.
A sárga komp pedig már az autókat viszi át, a nagyobb szigetről a szárazföldre.
A kikötőben ez a kis piros ház a váró és a posta helye is egyben. Kis zsákokban ide érkezik a posta, az újság vagy kisebb csomagok, és ha vízszintesen esik az eső itt tudjuk várni a hajót. Még város eleje és vége táblánk is van :D
A bevásárlást vagy egyéb nehéz dolgot haza vagy a szemetet a szemetes kukákig ebben a kis kocsiban visszük. Ilyen jellegű cykelkärra, vagyis kerékpár utánfutója mindenkinek van a szigeten. Ezt mi éppen az IKEA-ban vettük.
A házunk melletti úton is látni, hogy itt nem jár autó, inkább amolyan erdei utacska.
Macerás és nehézkes tud lenni, de az otthonunk környezete, a tenger és a friss levegő sok mindenért kárpótol. Az utazás a tengeren pedig azért, nem mindennapi. Ez főleg délután, este, haza felé esik jól, amikor kicsit meg lehet pihenni a hajón és nézni a tengert. Főleg, mivel a házig még körülbelül 15 perc séta vár ránk.
Sok minden más, de minden csak megszokás és kompromisszum kérdése. Például, nem vagyunk beteges típusúak, de ha a mentőt hívni kellene, az csak helikopter formájában fog jönni. Bolt sincs a szigeten, így ha valamit elfelejtettem venni és nincs otthon, akkor akár egy vasárnapi ebédet is újra kell tervezni.
Most nyáron kicsit többen vannak, mert sok a nyaraló ház a szigeten, az olyan lakók, akik csak nyáron töltenek itt két hónapot, de ősztől, újra csendesebb lesz, és ha esik az eső az olyan igazi skandináv krimis lesz.
Szóval vannak dolgok amik nehezebbek és kalandosabbak, de mi az időnkénti nehézséggel is imádjuk.
Ha kíváncsi vagy további érdekességekre Svédországról vagy az otthonunkról, akkor látogasd meg Instagram oldalunkat is :)