Étterem kóstoló • 4 nap
Megjelent: Névtani Értesítő 46. (2024), 204-206.
1. Többször előfordul, hogy a tájszótárak összeállítói tulajdonneveket is közölnek a szótárban; ezek a névtani adatok a leletmentésen túl a névtani és a dialektológiai kutatások számára is hasznos források. A helyi tulajdonnevek emellett művelődéstörténeti források is, például a személynevekben, a becéző és ragadványnevekben, továbbá a földrajzi nevekben is hasznos ismereteket találhatnak a kutatók (KISS 2000: 43).
Juhász Dezső egy írásában azt vizsgálta, hogy bekerültek-e a tulajdonnevek az általa tanulmányozott tájszótárakba, s hogy „mit kezdenek a tájszótárak a tulajdon nevekkel” (JUHÁSZ 2020: 53). Tanulmánya végén a javaslatait is bemutatja, például azt, hogy miképpen lehetne ezekből a szótárakból névtani adatbázist létrehozni; továbbá egy segédlet kiadását is szorgalmazza a leendő tájszótárak összeállítói számára (JUHÁSZ 2020: 60). A tájszótárírók választhatják azt a megoldást a szótár összeállításakor, hogy a tulajdonneveket a szócikkek sorába illesztik, de külön csoportosításban is közölhetik őket. Kiss Jenő itt ismertetett könyvében nem a tájszótár szócikkeiben találjuk a tulajdonneveket, hanem önálló fejezeteket kaptak (527–599). Bár a szótár nagyobbik részét a tájszótár teszi ki, a szerző számos tulajdonnevet is összegyűjtött Mihályi településre vonatkozóan, és többféle szempontból is megvizsgálta őket. Történeti adatokat is közöl, erre vonatkoztatható a könyv címében a múlt és jelen. A Névtani Értesítő profiljához igazodva itt csak a tulajdonnevekkel foglalkozó részt tekintem át.
Légi fotó Mihályiról
2. A gyűjteménybe került tulajdonnevek forrásairól a szótár előszava közöl adatokat. Kiss Jenő a történeti források és anyakönyvi feldolgozások mellett a mihályi önkormányzat 2017. évi hivatalos névlistáját is felhasználta, emellett friss, saját gyűjtésű adatai is a szótárba kerültek; ilyenek például a mai dűlő- és utcanevek, valamint a falurészek elnevezései. A szótár forrásairól a kötet végén is találunk információt (például az adatközlőkről), és itt kapott helyet két térkép is: az egyik 1781-ből származik, és a Mihályi környékén található településeket és folyóvizeket mutatja, a másik 1998-as, és A kapuvári járás falvai és területük címet viseli (610–611). A szótár a címében is utal rá, hogy történeti adatokat és eredetmagyarázatokat is közöl; ez a megközelítés a család- és keresztnevekre, valamint a földrajzi nevekre is vonatkozik. Az előbbieket időrendben mutatja be a kiadvány, és a régebbi mihályi családnevek eredetét külön alfejezetben találja az olvasó. A jelenre a fentebb említett 2017. évi névlista vonatkozik. A földrajzi nevek múltjához Kiss Jenő több történeti forrást is felhasznált (527–568), továbbá az adatai egy részét helyi adatközlőktől gyűjtötte. A tájszavak és az önálló címszóként szereplő földrajzi nevek jelenre vagy múltra vonatkozó adatait a „70–80 év közötti, kiválasztott tősgyökeres mihályi” adatközlők anyanyelvi szó- és tárgyismeretének alapján minősítette a 2016–2021 közötti nyelvállapot szerint (12). Így szerepelhetnek a szócikkekben egyes szavak jelölés nélkül (ezek az általános használatúak), vagy nyilakkal, vagy a kihalás jelével (†); pl. Szécsënyi ucca (551), Kendërásztotó-düllő ↓↓↓ (564), Baráth-kocsma † (553). A neologizmusokat (az új vagy terjedő adatokat) fölfelé mutató nyíl jelöli (↑), az archaizmusokat a visszaszorulás különféle fokozatai szerint lefelé mutató egy vagy több nyíl; pl. Zsiraji Miklós emlíkszoba ↑ (559), Cukrázdo ↓ (554), Ekëalla ↓↓ (564), Gyöp ↓↓↓ (540).
3. Az olvasó a szótárban található névtani adatokról részletes útmutatás kap a tartalomjegyzékben. A szótár a földrajzi nevek, a személynevek és az állatnevek nagyobb kategóriáin belül további alkategóriák szerint közli a tulajdonneveket.
A földrajzi nevek bemutatása a tájegységnek, vagyis a Rábaköznek és nevének több szempont szerinti ismertetésével kezdődik. A folyók, vizek csoportjában a Mihályit átszelő folyóról (a Kis-Rábáról, amelynek neve a helyi nyelvhasználatban Rábo is lehet), továbbá egykori folyóvizekről és a korábban folyamatosan vizes helyekről esik szó. A három helyi erdőre vonatkozó rész után Mihályi település bemutatása következik: egy hosszabb történeti visszapillantás, a mihályi kastély története, majd a belterületi és külterületi nevek és a kapcsolódó információk. Ebben a részben olvashatjuk, hogy a mai falu nevének ejtése eredetileg Mihál volt, később Miháli, majd Miháji (534). Itt találhatók Mihályi falurészeinek nevei (köztük a népi, a népivé vált, a nem hivatalos és az egyéni elnevezések), a faluközpont épületeinek és tereinek neve (pl. Rábo-hid, Döri-kastíl [542]), majd az utcanevek, hidak nevei, az egyéb besorolású nevek (pl. Dökkert, Lűdomb [552]), középületek, közművek és végül a köztéri szobrok és emlékművek nevei következnek, számos történeti információval kiegészítve. A külterület bemutatása a mihályi határra vonatkozó adatokat, köztük a dűlőneveket és az országutak meg nevezését tartalmazza. Mihályi kapcsán is elmondható, hogy a dűlőnevek visszaszorulnak vagy eltűnnek. Ezek nevében olykor régi településnevek maradhattak fönn; Kiss Jenő szótárában ilyen a Linkó dűlőnév és történeti adatai (564–565).
A szótárban a személynevekkel kapcsolatos információkat egyénnevek, keresztnevek, névcsúfolók és családnevek kategóriái szerint találjuk. Az egyénneveknél szerepelnek az Árpád-korból, 1198-ból származó, Mihályira vonatkozó első adatok, 52 mihályi személynévvel. A szerző e fejezetben a nevek eredetét is vizsgálja (569–570). A keresztneveket nemek szerint tekinti át, először az 1690–1895 közötti időszakból, felekezetek szerint, betűrendben és gyakorisági sorrendben, ezután felsorolja a 2017-es női és férfineveket betűrendben és gyakorisági sorrendben, majd az egyezések és különbségek szerint is tanulmányozza a két névlistát. A szótárban helyet kaptak a név csúfolók is: a női, majd a férfineveket gúnyoló példák felsorolása előtt az olvasó tájékoztatást kap a nyelvjárási frazeologizmusok e példáinak jellemzőiről. Ezután következik a mihályi családnevek vizsgálata (1432-től kezdődően), majd a 2017-es családnevek a mihályi önkormányzat hivatalos névlistái alapján, például gyakorisági sorrend, egyes időszakokra vonatkozó egyezések és különbségek, írásváltozatok, családnév-változtatások szerint.
Dr. Kiss Jenő nyelvész
A Tulajdonnevek című részt a Mihályiban gyűjtött állatnevek bemutatása zárja. Az első csoportban az 1981-es adatok kaptak helyet, a másodikban a 2019-ben gyűjtött adatok. 1981-ben Kiss Jenő kérdőíveket juttatott el a mihályi általános iskolások szüleihez és nagyszüleihez, hogy írják le az általuk ismert mihályi háziállatneveket. (E gyűjtés eredményeit korábban meg is jelentette: Kiss 1982.) Ekkor ló-, szarvasmarha-, bika-, ökör-, juh-, kecske-, disznó-, kutya- és macskanevek, valamint egyéb állatnevek kerültek a gyűjteménybe. 2019-ből jóval kevesebb adat állt a gyűjtő rendelkezésére: 1991 után Mihályiban jelentősen lecsökkent a haszonállatok száma, napjainkban főleg macskák és kutyák vannak nagyobb számban a faluban (596). Ekkor a szerző a helyi általános iskolából csupán 8 kitöltött kérdőívet kapott vissza.
4. A szótárban felsorolt, Mihályira vonatkozó földrajzi nevek fontos sajátossága, hogy nyelvjárási jellemzőik is láthatók: Szëginházok (558), Kábosztásfődek (564), Kis-Rábo rígi medrë (564), Vadosfaji ut mellíkë (567). A szócikkek egy részében a nyelvi változás is nyomon követhető: ezekben a földrajzi név nyelvjárási alakja mellett a gyűjtő a köznyelvhez közelítő vagy a köznyelvvel megegyező alakokat is feltüntette: Dohámbót ↓↓, Dohánybót, Dohánybolt ↑ (555); Egíssíkház, újabban Egéssékház ↑ is (555); Fiját-kastíl, Fiját kastéj (556); Katalikus templom, Katolikus templom (556); Natyfőd , Natyföld (565).
5. A szerző szándéka szerint a szótár tudományos céllal készült. Megfogalmazása szerint a tájszótárak feladata, hogy a bennük található nyelvi adatok a későbbi kutatások ösztönzői legyenek, s többek között nyelvészeti, néprajzi és művelődéstörténeti következtetéseket lehessen levonni belőlük (1–12). Kiss Jenő azonban a nem nyelvész olvasóknak is szánja a könyvet: az érdeklődők tallózhatnak benne, és érdekes olvasmányként használhatják.
Hivatkozott irodalom
Pál Helén
Kiss Jenő Mihályi tájszó- és névtár című kötete kedvezményes áron megrendelhető a TINTA Könyvkiadó honlapjáról: www.tinta.hu.
